Keresztény pszichológusként fontosnak tartom a spiritualitás, a transztendencia és az ezekhez fűződő kapcsolatunk kérdéskörét. Ebben a cikkben szeretném bemutatni milyen pszichológiai előnyei lehetnek a vallásgyakorlásnak.
Kamaszként meglepett az a különbözőség, amit nem vallásos barátaim gondolkodásában, otthonról hozott hiedelemrendszerükben megtapasztaltam. Mintha másképp viszonyulnának az élet értelméhez, a kapcsolatokhoz, a célokhoz, vagy a mindennapok kihívásaihoz. Ekkor tudatosodott bennem az, hogy kereszténynek lenni nem csupán a hit gyakorlásáról szól, hanem mélyen meghatározza azt is, hogyan tekintünk önmagunkra, másokra, és a világra. A vallásos élet olyan szemüveget ad számunkra, amelyen keresztül más színekben tapasztaljuk az élet kihívásait.
Szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat
Keresztény pszichológusként úgy gondolom, hogy ez a bibliai idézet nemcsak egy vallási és erkölcsi útmutató, hanem pszichológiai jelentéssel is bír. Sokan a felebaráttal kapcsolatos részt emelik ki a szövegkörnyezetből, azonban én most a második felére helyezném a hangsúlyt: mint önmagamat. Eszerint önmagunk szeretetére alapvető szükség van. Ezt a Jézusi parancsot Carl Rogers a humanisztikus pszichológia kiemelkedő alakjánál is fellelhetjük hasonló formában a feltétel nélküli elfogadásról: „A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni.” Rogers kiemeli a feltétel nélküli elfogadást a kapcsolatokban, kimondva azt, hogy a helyes önszeretet a másik ember szeretetének feltétele.
Tehát ahogy a Jézusi parancs is kimondja, és ahogy a pszichológia annyi irányzata is hangsúlyozza: Szeressük azt a bizonyos belső gyermeket. Az önmagunk iránti szeretet és elfogadás nem önzés, hanem alapvető.
A feltétel nélküli szeretet vallásos irodalma és gyakorlata, illetve önmagunk elfogadása hatalmas erőforrást jelenthet számunkra a nehéz időszakokban. Hiszen sokan élünk át traumákat, amelyek azt sugallhatják, hogy nem érdemeljük meg a jót, vagy esetleg értéktelenek vagyunk. Viszont a hittel megérthetjük a nagyképet, a miérteket, és új perspektívát nyerhetünk saját életünkre.
A magány olyan, mint napi 15 szál cigaretta – hogyan védhet meg ettől a vallásos közösség?
A WHO szerint az elmagányosodás akkora veszélyt jelenthet az egészségünkre, mint 15 cigaretta elszívása naponta. Társas lények vagyunk, így a kapcsolatok fontos részét képezik az életünknek. A templomba járás és a közös programok a hívőtársakkal növelhetik a társadalmi támogatottság megélését. Emellett az a hit, hogy létezik egy nálunk nagyobb erő, aki folyamatos jelenlétével kísér bennünket, abban segíthet, hogy a nehéz pillanatokban is képesek legyünk megtartani a lelki egyensúlyt és a reményt.
Pszichológusként úgy látom, hogy a trauma vagy a krízis időszaka gyakran arra késztet bennünket, hogy bezárkózzunk. Talán attól félünk, hogy mások meglátják a sérülékenységünket és megszégyenülünk. Azonban amikor azzal találkozunk egy közösségben, hogy nem vagyunk egyedül egy nehézséggel, akkor képesek leszünk gyógyulni.
A keresztények reziliensebbek?
A rezilienciának azt a képességet nevezzük, amely segít számunkra hatékonyan megbirkózni a stresszes helyzetekkel, a krízisekkel, vagy épp a traumákkal. Tehát egyfajta rugalmas hozzáállást és erőt hoz bennünk létre. Ennek köszönhető például az, hogyha valaki egy súlyos baleset után nem káros szokásokba menekül, hanem új célokat tűz ki maga elé – akár ezzel paraolimpikonná válva. A reziliencia számos tényezővel összefüggést mutat, például az optimizmussal, az önbecsüléssel, a rugalmassággal és a vallási és a spirituális meggyőződéssekkel is. A transzcendenshez való kapcsolódás növeli az érzelmi stabilitásunkat és a nehézségek elfogadását.
Blow (2011) tanulmánya bemutatja, hogy a hiedelmeink kedvező szerepet játszhatnak a fizikai betegségekkel való megküzdésben is, mivel új értelmet adnak a betegség élményének. Ebben a tanulmányban rákos nőket vizsgáltak, akik az imádkozást emelték ki, mint átsegítő erőforrást és támaszt. Az imádkozás segít újrarendezni gondolatainkat, vágyainkat, és fenntartja a kapcsolatot önmagunkkal és érzéseinkkel.
Összességében a vallásoság komoly pszichológiai erőforrás lehet számunkra. Segít megtapasztalni a valahová tartozás érzését, erősíti az önszeretetet és önelfogadást, és támogatja a rezilienciát.
Amennyiben keresztény pszichológust keresel, vedd fel velem a kapcsolatot!
Felhasznált irdalom:
Blow, A. J., Swiecicki, P., Haan, P., Osuch, J. R., Symonds, L. L., Smith, S. S., … Boivin, M. J. (2011). The emotional journey of women experiencing a breast abnormality. Qualitative Health Research, 21, 1316–1334. doi:10.1177/ 1049732311405798
Bert Garssen, Anja Visser & Grieteke Pool (2020): Does Spirituality or Religion Positively Affect Mental Health? Meta-analysis of Longitudinal Studies, The International Journal for the Psychology of Religion.
Tringer, L. (2022). A gyógyító beszélgetés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
The Guardian. (2023). WHO declares loneliness a global public health concern. The Guardian.